A Mediterráneum régi kultúrái

Hellasz földrajzi adottságai:

• Az egyiptomi partoktól északra, a Földközi-tenger nagyobb szigetein és a szárazföldi részeken nincsenek nagy folyók, öntözött szántóföldek.
• Itt a föld sziklás, a termőtalaj vékony rajta.
• A kedvezőtlenebbnek tűnő földrajzi adottságok ellenére a Kr. e. 6000 körül e vidéken is megtelepednek emberek, akik búzatermeléssel, szarvasmarha, juh és kecske tenyésztéssel foglalkoztak.
• E termények mellett a terület két további növényben igen bővében volt - s ez az olajfa és a szőlőtőke.

Krétai civilizáció:

• A gazdasági, társadalmi és kulturális élet központjai a krétai civilizációban is a paloták lehettek. 
• Kb. tíz ilyen központ lehetett, száz várossal.
• Az is biztosra vehető, hogy sokat adtak a fényűzésre, s ha voltak is ellenségeik, akkor sem féltek tőlük.
• A palotákat nem egészítették ki erődítésekkel, viszont nagy tereik, díszítettségük, raktáraik gazdagságról árulkodnak.

A krétai civilizáció vallása:

• A krétai kultúráról a mítoszokon túl az írásos és régészeti források sokat elárulnak. 
• Sokat adtak a pontos és jól vezetett adminisztrációra, szívesen töltötték az időt vallási ünnepekkel, játékokkal, felvonulásokkal.
• A kultusz központjában a bika állt.
• Oly tiszteletnek örvendett, hogy az épületek díszítésére is stilizált bikaszarvakat emeltek.
• A monda szerint Zeusz megszerette Europé föníciai királylányt és fehér bika képében férkőzött a közelébe.
• Mikor a lány a szelíd bika hátára ült, az elragadta és meg sem állt vele Kréta szigetéig. 
• A monda szerint ebből a nászból születtek Kréta királyai.

A krétai kultúra hatásai:

• Az Égei-tenger világába a Kr. e. 2000 tájékán a Balkán-félsziget felől érkező akhájokra nagy hatást gyakorolt a Kréta szigetén virágzó civilizáció.
• Ahogyan minket ma, úgy az akhájokat is álmélkodásra késztette a krétaiak gazdagsága.
• A földműveléssel és állattartással foglalkozó, törzsi-nemzetségi kötelékben élő akhájok tőlük tanulták meg a kézművességet és a pazar életet.
• Részben éppen ennek a gyors tanulásnak is köszönhető Kréta vezető szerepének elveszése.

A krétai civilizáció hanyatlása:

• A krétai hatalom Kr. e. 1450-re már elhalványult egy természeti katasztrófa miatt.
• Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkán kitörés ihlette.
• A théraiak a krétaiakhoz hasonlóan nyugodt, de fényűző életet élhettek, erről tanúskodnak a freskók, melyeket a régészek Akrotíri kiásásakor fedeztek fel.
• Kr. e. 1450 körül a vulkanikus szigetet akkora földrengés rázta meg, hogy egy része a tenger alá süllyedt.
• Kréta is érezte ennek hatását, a rázúduló szökőár és hamu a minósziakat sem kímélte.

A mükénéi civilizáció:

• Az akháj műveltség fénykorát a Kr. e. 1400-1300-as években élte.
• Ezt a korszakot az egyik legismertebb és feltehetőleg leggazdagabb királyság székhelyéről Mükénéről mükénéi civilizációnak nevezik.

A mükénéi királyságok gazdasági élete:

• Az ásatások nyomán hatalmas várak és paloták, gazdagságról tanúskodó sírleletek kerültek elő.
• A mítoszok pedig háborúk sorát, hősök, királyok neveit őrizték meg. 
• Az emlékek alapján arra következtethetünk, hogy az akháj törzsek elsősorban katonáskodással voltak elfoglalva, háborúikból sok kinccsel tértek haza. 
• Effajta rabló hadjárat volt a trójai is. 
• A nemzetségen kívül élők lehettek azok, akik felépítették óriási váraikat, készítették fegyvereiket. 
• A félelmetes hadsereg nemcsak az ellenségeit, hanem saját népét is engedelmességre kényszerítette. 
• A nagy háborúk, hosszú hadjáratok azonban e társadalom összetartását is kikezdték, nem tudták tartósan biztosítani a minél gazdagabb, pazarabb életvitelt s ez gyengítette a királyságokat.

A Trójai mondakör:

• A görög mitológiai hagyomány egyik epikus ciklusa a trójai mondakör.
• A trójai mondakör elbeszélése szerint Heléné a spártai király Meneláosz felesége a legszebb földi asszony volt.
• Az ő szerelmét ígérte Aphrodité Párisznak a trójai királyfinak, mivel őt választotta a legszebb istennőnek.
• Párisz Helénét Trójába szöktette, s Meneláosznak, hogy férfi voltát bizonyítsa s hogy hatalmát megtarthassa hazájában, vissza kellett szereznie az elrablott asszonyt.
• Segítségül hívta fivérét a hatalmas mükénéi királyt Agamemnónt, sereget és flottát gyűjtöttek és elindultak Trója ellen.
• A két fivér hadai tíz éven át ostromolták a várost, de döntésre nem sikerült vinni a harcot, míg nem Odüsszeusz egy cselt eszelt ki: színleg elvonultak az ostromlók s egy óriási fából ácsolt lovat hagytak hátra.
• Az éj leple alatt a trójaiak városukba vontatták ezt a különös tárgyat.
• A falóban azonban harcosok rejtőztek, akik titokban kinyitották a város kapuit, így Agamemnón serege előtt nyitva állt a város.
• Trója, a viruló város egyetlen éjszaka alatt romhalmazzá változott s a támadók a gazdag hadizsákmányt és a rabnőket hajóikra rakták és hazaindultak.

• A támadások egyik hulláma északról érte a mükénei monarchiákat, ez az, amit a görög hagyomány dór vándorlás néven tart nyilván.
• Ennek a nagyarányú vándorlásnak a során kerültek a Peloponnészoszra a magukat Héraklésztől származtató dórok is.

Dór vándorlás:

• A dórok támadásai csak részei voltak annak a hatalmas hullámzásnak, amely az i.e. 13. század folyamán a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tenger egész vidékét megrázta.
• Ez az az időszak, amikor a tengeri népek sorozatos támadásai véget vetettek az egyiptomi Újbirodalomnak, és ezeknek a hatalmas átalakulásoknak a körébe sorolhatók azok a pontosabban nem ismert harcok is, amelyek a görög hagyományban, mint dór vándorlás éltek, és amelyek eredményeként az 1100 körüli valamennyi mükénéi monarchia összeomlott.
• A dórok katonai fölényét a vasfegyverekkel küzdő lovas harcosok biztosították a harci szekerek és bronz fegyverek ellenében.
• A dór vándorlás következtében nemcsak a mükénéi királyi udvarok bürokráciája és ezeknek fejlett írásbelisége szűnt meg, hanem az emlékezetből kiesett még az a puszta tény is, hogy az akhájok valaha ismerték a betűvetést. 
• Ami ezután következett, azt a mai történelemtudomány 'sötét századok' néven tartja számon. 
• Ebben két dolog jut kifejezésre: egyrészt az, hogy ezen időszakról, 11. századtól a 8. századig terjedő, kb. 300 évről, a mükénéi korszakhoz képest, roppant szegényesek a forrásaink. 
• Azért sötét századok, mert keveset tudunk róluk.
• A második ok erre az elnevezésre, hogy a gazdaság jelentősen visszafejlődött, hanyatlott.