A görög kultúra

A görög nyelv és írás:

• A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsoportba tartozik.
• Hogy megkülönböztessük az ókori nyelvet és írást a maiakétól, ógörögnek nevezzük.
• A többféle nyelvjárásból végül az ión és a dór lett az irodalmi alkotások nyelve.
• Sokan úgy tartják, hogy a görögöt kivételesen gazdag szókincs jellemzi.
• A sötét évszázadok során feledésbe ment az írás tudománya.
• A mítoszok és a valóság is azt mutatja, hogy a föníciaiktól vették át a betűírást.
• Ez eredetileg csak a mássalhangzókat jelölte.
• Ahogyan a görög nyelv sajátosságaihoz igazították, s a felesleges jelekből, azaz amilyen hangot nem használtak s ezért leírni sem kellett, magánhangzókat alakítottak.
• Valószínűleg a Kr. e. 9. században születhetett meg, de még néhány évszázad kellett ahhoz, hogy véglegessé váljon a 24 jelből álló betűírás.

Az olimposzi istenek:

• A görög istenek természeti erőket (nap, hold, tenger), fogalmakat (vita, szépség, remény) személyesítenek meg.
• Életüket és alakjukat úgy képzelték el, mint amilyen az embereké, ezért Homérosz eposzaiban és általában a görög mitológiában szereplő istenek ettek-ittak, beleavatkoztak az emberek életébe, szerelemre gyulladtak, ellenségeskedtek.
• Lakhelyüket az Olimposz 2985 m magas, mindig felhőbe burkolózó csúcsára tették.
• A képzelet szerint eledelük az ambrózia (a szó görögül halhatatlant jelent), italuk a nektár, s ezek biztosították az örök életet és fiatalságot.
• Tizenkét istent tartottak "olimposzi istenek"-nek, de mellettük számos más istent, "vidékieket" is tiszteltek.
• Az első csoportba Zeusz, Héra, Poszeidon, Démétér, Apollón, Artemisz, Arész, Hermész, Athéné, Héphaisztosz, Hesztia tartozott, míg a második legismertebb alakjai Dionüszosz a szőlő, a mulatozás és kicsapongás, Héraklész a félisten, aki az erő és vakmerőség megtestesítője, Gaia az isteni ősanya, Hádész az alvilág ura, Pán az erdő, a szél és legelő istene.
• Az archaikus korban úgy képzelték, hogy az isteni akarat határozza meg azt, hogy kinek milyen lesz a sorsa, de a Végzet ellen ők sem tehettek sokat.
• A görög emberek szent ligetekben, templomban tartott istentiszteletei imákból, áldozatokból és jóslatkérésből álltak.
• Az imákkal hálát adtak, engeszteltek, segítségért fohászkodtak.
• Az áldozatoknak is ugyanez volt a céljuk.
• Két fajtája a vértelen (növények), a véres (állatok levágása) áldozat.
• Az erre szánt ételeket persze az emberek fogyasztják el, mert az isteneknek felajánlott áldozati tárgyak isteni erőt kapnak s így ez az emberre száll.
• Az isteni akarat kifürkészését minden vállalkozás előtt fontosnak tartották.
• A papok jósoltak a szent tölgyfa susogásából, a madarak turbékolásából.
• Az ókorban a delphoi jósda örvendett a legnagyobb népszerűségnek.
• Delphoit csodálatos fekvése és Apollón isten akarata tette híressé.
• A jóslatkérők, egyének és városok küldöttei, vallási, politikai és magánügyekben is kikérték Püthia, a jósnő véleményét.
• A jóslatokért cserébe gazdag ajándékokkal, adományokkal, áldozati szerekkel látták el a helyet.
• Általában a görög papok és papnők nem játszottak szerepet az államszervezésében.
• Egy-egy szentély, templom szolgálatát látták el.
• Azonban kitüntetett figyelem irányult feléjük a különböző ünnepségek során.

Az olimpiai játékok:

• Négy nagy vallási és pánhellén ünnep közül a legismertebbek és legkiemelkedőbbek az olümpiai j átékok voltak, melyeket kezdetben Zeusz tiszteletére rendeztek.
• Az olümpiádokat négyévente tartották.
• Az elsőt valószínűleg már Kr. e. 1000 körül, de a győztesek nevét először Kr. e. 776-ban jegyezték fel, amely ettől kezdve a görög időszámítás kezdőpontjává is vált.
• A stadion - amely egyúttal hosszmérték, kb. 117 méter is volt - az öttusa (távolugrás, futás, diszkoszvetés, gerelyvetés, birkózás), a hippodrom pedig a lovasjátékok, fogatversenyek színhelye volt.
• A sportjátékok mellett istentiszteletek sorára, költőversenyekre és színházi előadásokra is sor került.
• Ezek az ünnepek egyszerre szolgálták a test és lélek fejlődését és kiteljesedését.
• Ebben egyúttal megtestesült a görög eszmény, a kalokagathia, az ép testben ép lélek gondolata.
• A közös ünnepek alatt hallgattak a fegyverek.
• A városállamok félretették torzsalkodásaikat, nem gondoltak háborúikra.
• Egy polgár olimpiai győzelmével szerezhette a legnagyobb dicsőséget városállamának.
• Az ókori Görögországban minden polisz önálló politikai egységként működött.
• Ennek ellenére azonban általában szoktunk beszélni a görögségről, tehát kell lennie olyan kapcsoknak, amely ezeket az államocskákat összefűzi.
• Ez a kapcsolóerő a kultúra és a közös ellenség voltak.
• A Kr. 8. század végére formálódott ki a pánhellén gondolat, azaz a hellének összetartozásának gondolata.