A közös ellenség

A görög - perzsa háborúk első szakasza:

• A perzsák birodalma a Kr. e. 500-as évek félelmetes hódítójává vált.
• Egymás után igázta le és egyesítette uralma alatt az ókori kelet népeit.
• A kis-ázsiai görög városok is e század közepén kerültek perzsa fennhatóság alá.
• A görögök rettegték a perzsákat hatalmas katonai erejük miatt, és attól is tartottak, hogyha ellenőrzésük alá kerül a Földközi-tenger teljes medencéje, akkor befellegzik gazdasági terjeszkedésüknek, kereskedelmi kapcsolataik hasznát át kell engedniük.
• I. (Nagy) Dareiosz perzsa uralkodó Kr. e. 493-ban vette hírét, hogy a kis-ázsiai görög városok - Athén biztatására - fellázadtak ellene.
• Hamar elfojtotta ezt a történelemben ión felkelésnek nevezett lázadást és egy megtorló hadjáratban kívánt végleg leszámolni a görögséggel.
• Az első perzsa hadjárat során Kr. e. 492-ben a tenger védelmezte meg a görögöket, egy vihar következtében a támadó hajóhad megsemmisült.

A görög - perzsa háborúk második szakasza:

• Kr. e. 490-ben, két évvel a "viharos" támadás után - állítólag 600 hajóval, sok tízezer katonával a fedélzeten - ismét kifutott a perzsa hadiflotta.
• Tanulva a korábbi kudarcból, a kis szigetek között hajózva érték el a görög partokat.
• Elindultak Athén "megbüntetésére".
• Az athéniek Spártától kértek segítséget.
• Ünnepeikre hivatkozva azonban a spártaiak közölték, hogy csak később indulhatnak.
• Így Athén jóformán egyedül önmagára számíthatott, amikor Marathónnál partra szállt az ellenség.
• Az athéni és a perzsa sereg néhány napig farkasszemet nézett egymással.
• A perzsák taktikát akartak változtatni, úgy döntöttek, hogy mégis máshol indítanak támadást.
• Már el is kezdték a lovasok behajózását, amikor Miltiadész hadvezér hírül vitte tervüket, és váratlanul rohamot indítva meghátrálásra kényszerítette a perzsákat.
• A támadók ezért egy másik partszakaszon ismét kikötöttek, hogy hátba támadják a görög seregeket, de a legnagyobb meglepetésükre, már az új helyen is szembe találták magukat a szárazföldön odamasírozó Miltiadésszel és katonáival.
• Így a perzsák visszavitorláztak Ázsiába.
• E győzelemnek hatalmas jelentősége volt: kiderült, hogy a legyőzhetetlennek hitt perzsa hadsereg megállítható, s ez reményt és önbizalmat adott a görögöknek, mert jól tudták, hogy a háború még csak most kezdődik igazán.
• Tíz év telt el Dareiosz hadjárata óta, amikor fia Xerxész, Kr. e. 480-ban hosszas előkészületek után a görögök ellen vonult.
• A főcsapást most a Peloponnészoszi -félszigetnek szánta.
• A görögök sem várták ölbe tett kézzel őket.
• Athénban már évek óta ádáz viták dúltak, hogy milyen védelmi rendszert építsenek ki.
• Ariszteidész hívei a szárazföldi védekezés mellett szálltak síkra (ahogy ezt a vidéki földbirtokosok igénye kívánta), míg Themisztoklész és támogatói tengeri flotta építése mellett kardoskodtak, mivel ennek béke időben is hasznát vehetik a kereskedelemben.
• Jóslatot kértek többször is Delphoitól, melyekből inkább Themisztoklész igaza volt kiolvasható.
• Sőt a népgyűlés végül Ariszteidészt cserépszavazással száműzte, s így a dél-attikai (laurioni) ezüstbányák hasznából elindult a flottaépítés.
• A helyi kezdeményezéseken túl a poliszok szövetséget is kötöttek egymással a támadás előestéjén, s Spártára bízták a vezetést.
• A spártaiak a Thermopülai-szorosnál, a Thesszáliából Hellaszba vezető egyetlen átjáróban állították föl katonáikat.
• Három napon át védte a 7-8 ezer harcos a szorost a többszörös túlerővel szemben.
• Egy áruló azonban a perzsák kezére játszott és a görögök hátába vezette őket.
• De háromszáz elszánt spártai Leónidász vezérletével a végsőkig kitartott.
• (Hősiességüknek állított emléket a jól ismert két soros epigramma: "Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak, / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.")
• A flotta ezalatt igyekezett elvágni a perzsa utánpótlási vonalakat és nyugtalanítani a perzsa hadihajókat.
• Ezzel persze nem tudták megakadályozni, hogy az ellenség végigrabolja és kifossza egész Attikát.
• Azonban a lakosságot időben Szalamisz szigetére menekítették.
• Itt került sor arra a tengeri ütközetre, amelyben Themisztoklész flottája szétverte a perzsa hajóhadat.
• A véletlen is a görögök kezére játszott, ugyanis Xerxészt egy országában kitört felkelés hazaszólította.
• Hátrahagyott csapatai még egy éven át raboltak, míg véglegesen Kr. e. 479-ben Plataiainál a szárazföldön és Mükálénál a tengeren is vereséget szenvedtek a görögöktől.
• A görög - perzsa békekötésre azonban csak évtizedek múlva, Kr. e. 448-ban került sor.
• A görögök perzsák feletti győzelmét sokan világtörténeti jelentőségűnek tartják, mert két nép háborúján túl két különböző társadalom, két civilizáció, a despotikus kelet és az önszervező hellén, összecsapásának is látják.
• A kevésbé jelentős poliszok a két győztes köré csoportosultak, így létrehozva Spárta vezetésével a peloponnészoszi és Athén gyámkodásával a déloszi szövetséget.
• Egyenlőre a gazdagodás és bizakodás ideje következett.