- A Kr. e. 3. ezredtől megerősödött az uralkodói hatalom az ókori Egyiptomban, és megjelentek ennek látványos és híres jelei, a piramisok.
- A birodalom fővárosa a deltánál kiépült Memphisbe került.
- Ekkor lett legfőbb istenné Ré.
- Az építkezésekben és a gazdálkodásban is különösen fontos szerep jutott a jól megszervezett emberi munkaerőnek: sem a kereket, sem a lovat, sem az ekét, sem a bronzeszközöket nem ismerték még.
- A harmadik ezred végén a birodalom tartományaira esett szét, és a tartományok élén álló kormányzók háborúkat vívtak egymás ellen.
- Később a birodalom újra egyesült, és megkezdte hódításait dél felé, a núbiai aranybányák irányában.
- Ekkor lépi át Egyiptom saját természetes határát, vagyis a Nílus első két zuhatagát.
- A régi, nagyon erős uralkodói hatalom azonban nem állt helyre, piramisokat sem építettek többé.
Újbirodalom:
- Az ókori Egyiptom az Újbirodalom időszakában állt hatalma csúcspontján.
- Érintkezésbe került a Közel - Kelet más térségeivel, például Mezopotámia államaival, és sok mindent át is vett onnan.
- A termelésben ekkor terjedt el az eke, a juhtenyésztés.
- Maguk fejlesztették ki a földek öntözésére szolgáló vízemelő szerkezetet, de keleti hatásra terjedt el az égetett tégla, a bronzművesség, a ló és a kocsi.
- Ez az egyiptomi harci erőt is növelte, a bronzfegyvereknek és a lovak hajtotta harci kocsiknak is köszönhető, hogy Egyiptom igazi birodalom lett, hatalmát kiterjesztette délre a hatodik zuhatagon túlra, keleten a Vörös - tenger partvidékére, északon pedig Palesztinára és Szíriára.
- A korszak legismertebb uralkodói: Ehnaton (Kr. e. 1377 - 1358), aki az egyistenhit bevezetésévél próbálkozott és II. Ramszesz, aki 65 esztendőn keresztül (Kr. e. 1289 - 1224) uralkodott; sok háborút vívott és még több templomot építettet.
II. Ramszesz
- A főváros az Újbirodalom idején többnyire Thébában volt.
- Az Újbirodalom is szétesett, és hiába egyesült később újra egy országgá a Nílus völgye, a régi erős Egyiptom nem jött újra létre.
- Egyiptomban nem volt vasérc, és részben a vasfegyverek hiánya is magyarázza, hogy nem tudott ellenállni az 1. évezred harcias hódítóinak.
- Előbb az asszírok (Kr. e. 7. század), majd a perzsák (Kr. e. 6. század), ezt követően Nagy Sándor (Kr. e. 4. század) görögjei hódították meg.
- Végül római tartomány lett (Kr . e. 1. század).
- A középkor folyamán arabok települtek be (Kr. e. 7. század) a Nílus völgyébe.
- A mai napig Egyiptom lakosai túlnyomórészt arabok.
- Sok mindent vettek át az őslakos egyiptomiaktól, például termelési vagy építkezési eljárásaikat, de szellemi kultúrájukat a sajátjukkal cserélték fel.
- Az újkorban az arab Egyiptom az oszmán török birodalom része lett, ahogy részben Magyarország is (Kr. e. 16. század).
- Az ókori Egyiptom írása, kultúrája feledésbe merült, városait, templomait ellepte a homok.
- A múlt században kezdtek el újra érdeklődni az ősi kultúra iránt a térségbe érkező angol és francia diplomaták, katonák.
- Ekkor fejtették meg az egyiptomi írásfajtákat, kezdték meg a piramisok kutatását és az ásatásokat.
Az egyiptomi gazdálkodás:
- " A Biblia elbeszélése szerint a zsidók egyik ősapjának, Jákobnak József volt a legkedvesebb fia. Nem csak szép volt és okos, de még az álmokból is ki tudta olvasni a jövőt. Testvérei azonban féltékenyek voltak rá, és eladták, mint rabszolgát vándor kereskedőknek. A kereskedők Egyiptomba vitték, és itt a fáraó egyik tisztjének, Putifárnak adták el. Putifár elégedett volt a fiúval. Ám egy alkalommal azt hitte, hogy el akarja csábítani a feleségét, megharagudott hát Józsefre, és börtönbe csukatta. A börtönben raboskodott ekkor a fáraó egykori főpohárnoka is. A főpohárnok egy alkalommal azt álmodta, hogy a fáraónak szőlőnedvet kínál. József megfejtette az álmot, és elárulta értelmét: a főpohárnok hamarosan kikerül a börtönből és újra a fáraó főpohárnoka lesz. Így is történt. Két évvel később, egy alkalommal a fáraó különös álmot látott. A Nílusból hét szép kövér tehén jött elő, de nem sokkal utánuk hét sovány tehén is követi őket, és a soványak mind felfalják a kövéreket. Majd hét szép nagy gabonaszemet látott. De ezek mellett is megjelent hét száraz, aszott gabonaszem, és mintha állatok szájai lennének, megnyíltak, és bekebelezték a kövér szemeket. A különös álmot senki sem tudta megfejteni. A főpohárnok azonban emlékezett arra, hogy József milyen pontosan fejtette meg az álmait, és megemlítette ezt a fáraónak. A fáraó azonnal megparancsolta, hogy hozzák fel a börtönből a zsidó fiút. József valóban megfejtette az álmot. - Egyiptomra hét bő esztendő vár - mondta József -, amikor bőségesen terem a gabona és sok egészséges állat is lesz. De hiába, mert utána hét szűk, ínséges esztendő következik. A bő termés éveiben gyűjtsetek tehát össze annyi gabonát. amennyit nélkülözni tudtok, és ezeket halmozzátok fel raktárakban. Így aztán lesz mit ennetek az ínség éveiben. A fáraó érdeklődéssel hallgatta a megfejtést, és úgy döntött, valóban úgy tesz, ahogy József javasolja. Sőt, megtette Józsefet legfőbb hivatalnokává, és rá bízta a raktárkészletek összeállítását. Valóban eljött a hét bő esztendő, és József vezetésével fel is töltötték a gabonaraktárakat. Mikor azután a hét szűk esztendő elérkezett, a raktárkészletből árusítani kezdte a gabonát a rászorulóknak. Sőt, még külföldről is érkeztek vásárlók. Az éhínség ugyanis nem csak Egyiptomban tombolt. Megszenvedték azt például Kánaánban, József szülőföldjén is. Egy napon tíz férfi érkezett Kánaánból, és József elé járultak, hogy gabonát vásároljanak tőle. József fivérei voltak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése